Az Aziziye-mecset – a kőnyei késő-oszmán építészet egyedülálló műemléke

Konya központjában, a Karatay kerület üzleti negyedében áll az Aziziye mecset – Közép-Anatólia egyik legszokatlanabb vallási műemléke. Kettős minaretjei oszlopos szheréfekkel azonnal magukra vonják a tekintetet: ilyen építészeti megoldás nincs máshol Törökországban. Az Aziziye mecsetet 1874-ben építették, miután egy tűzvész elpusztította a korábbi épületet, Pertevniyal – Abdülaziz szultán anyja – parancsára, akinek a nevét viseli a mecset. Ez az utolsó nagy mecset, amelyet Konya városában emeltek az Oszmán Birodalom idején. A késő oszmán eklektika, a barokk motívumok, a neoklasszikus részletek és a hagyományos török alaprajz kombinációja a mecsetet korszakának építészeti manifesztumává teszi – gazdaggá, kissé túlzóvá és teljesen egyedivé.

Az Aziziye-mecset története és eredete

Az Aziziye mecset története jóval 1874 előtt kezdődött. Az első épületet ezen a helyen 1671–1676 között Damad Mustafa pasa – IV. Mehmed szultán veje, lánya, Hatice szultán férje – emelte. Ez az eredeti mecset közel két évszázadig állt, mígnem 1867-ben egy tűzvész elpusztította, amely a szomszédos üzleteket is elborította. A lángok szinte semmit sem hagytak meg az épületből.

A mecset helyreállítását Pertevniyal Valide Szultán vállalta magára, aki az akkor uralkodó Abdülaziz szultán édesanyja volt. Éppen ezért viseli a mecset az „Aziziye” nevet: ez utal Abdülaziz nevére. A török Wikipédia szerint az új épületet 1876-ban fejezték be Abdülaziz és édesanyja közös erőfeszítéseinek köszönhetően. Az építész neve nem maradt fenn – ami ritka eset egy nagy késő-oszmán építmény esetében. A mecset Konya utolsó jelentős vallási épülete lett, amelyet az Oszmán Birodalom fennállásának végéig emeltek.

A város üzleti központjában, a Karatay kerületben található, közvetlenül a Mevlana Múzeum közelében. Ez a szomszédság nem véletlen: a bazárok és a szufi kolostorok közötti negyed mindig is Konya városi életének központja volt, ahol a kereskedelem és a spiritualitás egymás mellett létezett. Egy nagy mecset építése éppen ezen a helyen hangsúlyozta a megújult vallási központ státuszát.

A 20. században, a hagyományos medreszék megszüntetése és Atatürk reformjai után a mecsetet többször is restaurálták. Ma is működő városi mecsetként fogadja a hívőket az ötnapi imádkozásra, és az imák közötti szünetekben a turisták számára is nyitva áll.

Építészet és látnivalók

Az Aziziye-mecset szemléletes példája annak, amit a 19. században „eklektik üslup”-nak, azaz eklektikus stílusnak neveztek. Az isztambuli Balyan-építészek vezetésével ez a stílus elterjedt az egész birodalomban, ötvözve az európai barokkot, az empire-t és a neoklasszicizmust a hagyományos oszmán alaprajzzal. Az eredmény fényűző, díszes épületek lettek, amelyek kissé hasonlítottak egy krémes díszítésű tortára – méretük és kivitelezésük gondossága alapján pedig a konyai Aziziye az elsők között szerepel.

Oszlopos szerefékkel ellátott minaretek

A mecset legfőbb érdekessége a két minaret, amelyek szherife galériáit nem tömör falazat, hanem vékony oszlopok tartják. Ez a megoldás egyedülálló Törökországban: sehol máshol nincs hasonló oszlopos erkély a minareten. Ha alulról felfelé nézzük, úgy tűnik, mintha a galéria a levegőben lebegne, nem pedig a kőn állna.

A főhomlokzat és a portál

Az egész főhomlokzat faragott kőből készült. Az északi portál – a központi bejárat – gazdagon díszített faragványokkal: csavart oszlopok az oldalakon, csipkés arabeszkek, rozetták, palmetták és dombornyomott csigavonalak borítják a szárnyakat és az archivolthoz szó szerint egy folytonos ornamentális szőnyegként. A portál oldalain két mihráb-fülke található, díszített kőboltozatokkal. A keleti és nyugati portálok szerényebbek, de ugyanabban a stílusban készültek.

Imaterem és kupola

Belül az imaterem négyzet alaprajzú, amelyet egyetlen nagy, nyolcszög alapú kupola fed. A sarokátmeneteket kis félkupolák zárják le. A kupola dobjában nyolc ablak engedi be a napfényt. A falakat pilonok tagolják, amelyek kívülről félköríves támpilléreket imitálnak, és a párkány szintjén antikizáló stílusú architrávos kapitéleket tartanak. A falak felett egy kifelé szélesedő, lépcsőzetes párkány húzódik.

Nartex és ötkupolás portikus

Az imaterembe vezető bejárat a nartexen keresztül nyílik – ez egy öt íves portikus, amelynek középső íve jelentősen magasabb és szélesebb a többinél – ez az építészeti megoldás a híres Edirne-i Selimije-mecsetre emlékeztet. A portikus öt különböző méretű kupolája hangsúlyozza a tér hierarchiáját. A nartex lépcsőn emelkedik – ez szintén szokatlan megoldás: általában a török mecsetekben a főterem az utca szintjén helyezkedik el.

A mihráb, a minbar és a belső tér díszítése

A mihráb kékes színű helyi márványból készült – az úgynevezett „gök mermeri”, Konya égi márványából. Reliefes faragása ötvözi a barokk csavart díszeket és a hagyományos iszlám motívumokat: az ív függesztékein „empír” stílusú aranyozott girlandok, a fülkében pedig arab kalligráfia látható. A minber szintén márványból készült: az oldalsó paneleket geometrikus motívumokkal díszített csipkefaragás díszíti, a szószék feletti baldachint négy oszlop tartja. Az egész díszítés annak a „neobarokk” stílusnak a példája, amelyet Isztambul a 19. század második felében terjesztett a tartományban. A falakon látható arabeszkek és feliratos medálok egy helyi kalligráfus és dekorátor, Mahbub Efendi keze munkái.

Medencék és szökőkutak

Mivel a mecsetnek nincs udvara (avlu), a rituális mosakodásra szolgáló szadírvánok a mecset keleti oldalán, a minaretek tövében csatlakoznak a mecsethez. Hat oszlopos, fehér márványból készült kupolák fedik őket. A közelben egy kis park található.

Érdekes tények és legendák

• Az Aziziye minaretjeinek oszlopos szerefei Törökországban egyedülállóak: a balkon galériája kecses oszlopokra támaszkodik, nem pedig zárt falazatra – ez teszi a mecsetet építészeti szempontból teljesen egyedülállóvá.
• A mihráb és a belső tér díszítését egyetlen mester, a kancás kalligráfus és festő, Mahbub Efendi készítette, aki a kupolát, az íveket és a medálokat festette meg, különböző stílusokat egyesítve egy egységes egésszé.
• A mecsetet a szultán anyjának parancsára építették, ami önmagában is hagyomány: az Oszmán Birodalom valide szultánjai gyakran voltak nagy vallási építmények megrendelői – elég csak az Isztambulban található Új mecsetre gondolni, amelyet Kösem Szultán emeltetett.
• Az eredeti, 1671–1676 között épült épületet IV. Mehmed veje, Damad Mustafa pasa építtette. Isztambulban ezt az építészeti mecénást több, a Köprülü-korszakból származó mecsethez és medreszéhez is kapcsolják.
• Az Aziziye-mecsetet az Oszmán Birodalom idején Konya városában épített utolsó nagy mecsetnek tartják – egyfajta „búcsúajándéknak” az oszmán építészet részéről ebben a szufik és szeldzsuk vezírek városában.

Hogyan juthat el oda

Az Aziziye mecset Konya üzleti központjában, a Karatay kerületben található, pár perces sétára a Mevlana Múzeumtól. Pontos koordináták: 37,8699° é. sz., 32,5008° k. h. A Konya (KYA) repülőtérről a város központjába városi buszokkal (Havacılar vonalak) vagy taxival lehet eljutni – az út körülbelül 15–20 percet vesz igénybe. A repülőtérre közvetlen járatok indulnak Isztambulból (IST és SAW repülőterek) és Ankarából.

Ankarából kényelmesen eljuthat a Hızlı Tren (gyorsvasút) vonattal: az út időtartama körülbelül 1 óra 40 perc, a vonatok naponta többször indulnak az Ankara Gar pályaudvarról. Isztambulból szintén vannak közvetlen YHT járatok (~3,5 óra). Konya városában a mecset a legtöbb központi látnivalótól gyalogosan is elérhető távolságra található: a Mevlana Múzeumtól körülbelül 300 méterre keletre, az Alaeddin mecsetétől pedig körülbelül 800 méterre. A városi buszok az Aladdin Bulvarı főutcán állnak meg, egy háztömbnyire a mecsetétől.

Tippek az utazóknak

Az Aziziye-mecset aktív, ezért a látogatási rend az imádkozási időbeosztáshoz igazodik. A legjobb időpont a megtekintésre a reggeli és a déli imádkozás közötti időszak, vagy a délutáni és az esti imádkozás közötti időszak. Közvetlenül az azán előtt és az imádkozás alatt a turistákat arra kérik, hogy várjanak a bejáratnál, vagy csendben figyeljék az eseményeket oldalról.

A dress code betartása kötelező: a nőknek el kell takarniuk a fejüket és a vállukat, a férfiaknak pedig le kell venniük a cipőjüket az imaterembe való belépéskor. A bejáratnál általában ingyenes kendők és cipőzsákok állnak rendelkezésre. A mecsetben fényképezni lehet, de vaku nélkül, és lehetőleg csendes órákban.

A látogatásra legalkalmasabb időpont a hétköznapok reggele. Péntek este és hétvégén lényegesen több a látogató, és nehezebb nyugodtan megnézni a belső díszítést. Tavasszal (április–május) és kora ősszel (szeptember–október) Konya-ban enyhe az időjárás – ez a legkellemesebb idő a belvárosi sétákra.

Kombinálja a látogatást a szomszédos nevezetességek megtekintésével: a Mevlana Múzeummal (a Mevlevi rend alapítójának mauzóleuma, 300 méterre), az Iplikci mecset (XIII. század), az Ince Minare (Vékony minaret) medresze és az Aziziye bazár a mecset falainál. Egy nap alatt Konya-ban gyalogosan bejárható mind a négy látnivaló. Ha Ankarából érkezik a Hızlı Tren vonattal, a legkényelmesebb megoldás az egynapos kirándulás: reggel indulás, este visszatérés. A tapasztalt utazók azt tanácsolják, hogy előre ellenőrizze az imádkozási időpontokat a Muslim Pro alkalmazásban vagy a diyanet.gov.tr weboldalon – ez időt takarít meg, és lehetővé teszi, hogy várakozás nélkül lépjen be. Végül: ne távozzon anélkül, hogy még egyszer felnézne a minaretekre kívülről – éppen ezek a oszlopos szherifek teszik az Aziziye-mecsetet nem csupán gyönyörűvé, hanem valóban egyedülállóvá Törökország egész építészetében.